A vizsgaremek védésekor a vizsgabizottság kérdéseket tesz fel, hogy megbizonyosodjon a témában való jártasságodról. A teljesség igénye nélkül, de a legvalószínűbb kérdések, amiket egy "szakmabeli" feltesz majd a következők diák szerint:

Kérdés 1

Mi volt a vizsgaremek célja?

Helyes válasz:

A cél egy több telephelyből álló, működő hálózati infrastruktúra megtervezése és megvalósítása volt. A projektben a hálózati eszközök konfigurációját, a különböző telephelyek összekapcsolását, a szervereket, a vezeték nélküli hálózatot és a hálózat biztonságát is meg kellett valósítani.

Kérdés 2

Milyen környezetben készült a hálózat?

Helyes válasz:

A hálózat több épületből és telephelyből áll, például az Oktatási Központból, a Kollégium B épületéből, a Kollégium és könyvtár területéből, valamint az ebédlőből. Ezeket hálózati eszközök segítségével kapcsoltuk össze.

Vagy a másik fajta vizsgaremekbe, Korház, vagy étterem, stb.

Kérdés 3

Milyen fő hálózati technológiákat alkalmaztak a projektben?

Helyes válasz:

Többek között OSPF-et, GRE tunnelt, NAT-ot, STP-t, VLAN-okat és vezeték nélküli hálózatot alkalmaztunk. A hálózatban tűzfal és Windows, illetve Linux szerver is szerepel.

Kérdés 4

Miért volt szükség több különböző technológiára?

Helyes válasz:

Azért, mert különböző problémákat kellett megoldani. Az OSPF a dinamikus útvonalválasztást biztosítja, a GRE a távoli hálózatok összekapcsolására szolgál, a NAT az IP-címfordításban vesz részt, az STP a hálózati hurkok ellen véd, a VLAN pedig logikailag szegmentálja a hálózatot.

Kérdés 5

Melyik részt készítette Ön a projektben?

 a saját tényleges feladatát kell mondani:

A PPT végén például szerepel:

„Rendszergazdaként az volt a feladatom, hogy a hálózat működését teszteljem.”

Ha Alex csoportja akkor:

Helyes válasz:

Rendszergazdaként a hálózat működésének tesztelése volt a feladatom. Ellenőriztem, hogy az eszközök megfelelően kommunikálnak-e egymással, illetve hogy a konfigurációk megfelelnek-e a tervezett hálózati felépítésnek.

A dián szerepel a csapat összeállítása, a három szerepkör, majd a projektterv elkészítése és a feladatok kiosztása.

Kérdés 1

Miért volt szükség a feladatok felosztására?

Helyes válasz:

Azért, hogy a projekt munkafolyamatai egyértelműen elkülönüljenek, és minden csapattagnak legyen saját felelősségi területe. Így párhuzamosan lehetett dolgozni a hálózaton, a szervereken és a biztonsági megoldásokon.

Kérdés 2

Milyen szerepkörök voltak a projektben?

Helyes válasz:

Rendszergazda vagy projektfelelős, szerveradminisztrátor és biztonsági szakértő.

Kérdés 3

Mit jelentett a projektfelelős feladata?

Helyes válasz:

A projekt munkájának koordinálását, a hálózati feladatok összefogását és annak ellenőrzését, hogy a projektterv alapján haladjon a megvalósítás.

Kérdés 4

Miért fontos egy hálózati projekt előtt projekttervet készíteni?

Helyes válasz:

Mert előre meghatározza a feladatokat, azok sorrendjét, a felelősöket és a határidőket. Így könnyebb követni a projekt előrehaladását, és kisebb az esélye annak, hogy egy fontos feladat kimarad.

Kérdés 5

Mi történhet, ha nincs megfelelően elkészített projektterv?

Helyes válasz:

A feladatok összecsúszhatnak, nem lesz egyértelmű, hogy ki miért felelős, illetve egyes konfigurációkat vagy dokumentációs feladatokat el lehet felejteni.

DIA – PROJEKTTERV KÉSZÍTÉSE MS PROJECT HASZNÁLATÁVAL
Kérdés 1

Mire használták az MS Projectet?

Helyes válasz:

A projekt feladatainak megtervezésére és ütemezésére. Segítségével meg lehetett adni a feladatokat, azok időtartamát, sorrendjét és a hozzájuk tartozó határidőket.

Kérdés 2

Miért előnyös grafikusan ábrázolni a projekt ütemezését?

Helyes válasz:

Könnyebben áttekinthető, hogy egy adott időpontban milyen feladatok vannak folyamatban, melyek egymásra épülnek, és hogyan halad a projekt.

Kérdés 3

Mi az a Gantt-diagram?

Helyes válasz:

A projekt feladatainak időbeli ábrázolása. A feladatokat vízszintes sávok jelölik, amelyek megmutatják a kezdési időt, a befejezést és a feladat időtartamát.

Kérdés 4

Miért kell figyelembe venni a feladatok függőségét?

Helyes válasz:

Mert bizonyos feladatokat csak egy korábbi feladat befejezése után lehet elkezdeni. Például a hálózati konfigurációt célszerű a topológia és az IP-címzés megtervezése után elvégezni.

A dia az egyes helyszíneket mutatja be: elosztó, Kollégium B, ebédlő, Kollégium A és könyvtár.

Kérdés 1

Mi az elosztó szerepe a hálózatban?

Helyes válasz:

Az elosztó a hálózat központi routereként működik. Ide érkezik az internetkapcsolat, és ezen keresztül történik a GRE tunnel kapcsolata is.

Kérdés 2

Mi található a Kollégium B épületben?

Helyes válasz:

Vendég WiFi, Linux szerver és tanulószoba található itt.

Kérdés 3

Mi található a Kollégium A és könyvtár területén?

Helyes válasz:

A biztonsági kamerák vezérléséhez kapcsolódó eszköz található itt.

Kérdés 4

Mi található az Oktatási Központban?

Helyes válasz:

Router, switch, ASA tűzfal, Windows szerver és adminisztrációs munkaállomás található itt.

Kérdés 5

Miért nem egyetlen központi hálózatként kezelték az egész rendszert?

Helyes válasz:

Mert a különböző épületeknek és felhasználási területeknek eltérő hálózati és biztonsági igényeik vannak. A telephelyek elkülönítése és összekapcsolása így jobban kezelhető és biztonságosabb.

ESZKÖZÖK

A dián többek között Cisco 1841 routerek, Cisco 2940-24TT switchek, munkaállomások, Windows/Linux szerverek és Cisco Firepower 5506-X ASA szerepelnek.

Kérdés 1

Milyen routert használtak?

Helyes válasz:

Cisco 1841 routereket.

Kérdés 2

Milyen switcheket használtak?

Helyes válasz:

Cisco 2940-24TT switcheket, illetve a Kollégium és könyvtár résznél Cisco 2960-as switch is szerepel.

Kérdés 3

Milyen tűzfalat alkalmaztak?

Helyes válasz:

Cisco Firepower 5506-X hardveres tűzfalat, vagyis ASA alapú biztonsági eszközt.

Kérdés 4

Miért van szükség külön tűzfalra, ha a routereken is lehet ACL-t használni?

Helyes válasz:

A router ACL-jei alapvető forgalomszűrésre alkalmasak, míg egy dedikált tűzfal fejlettebb biztonsági és forgalomszabályozási feladatokat tud ellátni. Ebben a projektben az ASA védi a kritikus központi rendszereket.

KAPCSOLATI TÍPUSOK

A routerek közötti kapcsolat redundáns WAN-kapcsolatokkal és VPN-technológiával, a belső hálózat pedig VLAN-okkal valósul meg. A többszörös összeköttetések a hibatűrést szolgálják.

Kérdés 1

Miért van szükség WAN-kapcsolatra?

Helyes válasz:

Azért, hogy a különböző telephelyeken található hálózatok kommunikálni tudjanak egymással.

Kérdés 2

Mi az a VLAN?

Helyes válasz:

A VLAN egy logikai hálózati szegmentáció. Segítségével ugyanazon fizikai switchen több, egymástól logikailag elkülönített hálózatot hozhatunk létre.

Kérdés 3

Miért jó a redundáns kapcsolat?

Helyes válasz:

Ha egy kapcsolat meghibásodik, egy másik útvonalon továbbra is biztosítható lehet a kommunikáció. Ez növeli a hálózat rendelkezésre állását.

Kérdés 4

Mi történhet redundáns kapcsolatok esetén, ha nincs STP?

Helyes válasz:

Ethernet hálózatban hurkok alakulhatnak ki, amelyek broadcast stormot és MAC-tábla-instabilitást okozhatnak. Az STP feladata, hogy a redundáns kapcsolatok közül bizonyosakat blokkoljon, és így megszüntesse a hurkot.

szórási vihar keletkezne, ezért van feszített fa protokoll alkalmazva.

Kérdés 1

Miért kell dokumentálni egy hálózatot?

Helyes válasz:

Azért, hogy később is visszakövethető legyen a hálózat felépítése, az IP-címzés, az eszközök konfigurációja és a kapcsolatok. Ez a hibakeresést és a későbbi módosításokat is megkönnyíti.

Vagy ha elüt a villamos, akkor más is pontosan reprodukálni tudja ;-)

Kérdés 2

Mi a különbség a fizikai és a logikai topológia között?

Helyes válasz:

A fizikai topológia azt mutatja meg, hogy az eszközök fizikailag hogyan helyezkednek el és hogyan vannak összekötve. A logikai topológia pedig a hálózati kommunikációt, például az IP-címzést, VLAN-okat és útvonalakat mutatja.

Kérdés 3

Milyen fájlban készült a logikai topológia?

Helyes válasz:

Cisco Packet Tracer projektként, a vizsgaremekcampusv2.pkt fájlban.

Kérdés 4

Mire szolgált a porttáblázat?

Helyes válasz:

Az eszközök és portok áttekintésére, illetve annak dokumentálására, hogy melyik eszköz melyik porton keresztül kapcsolódik a hálózathoz.

Ezen a részen már az Oktatási Központ hálózatát kezdik bemutatni. A projektben itt OSPF, GRE Tunnel és STP szerepel.

1. kérdés

Milyen hálózati technológiákat alkalmaztak az Oktatási Központban?

Helyes válasz:

OSPF-et, GRE tunnelt és STP-t alkalmaztunk. Az OSPF a dinamikus útvonalválasztást biztosítja, a GRE tunnel a távoli hálózatok összekapcsolását szolgálja, az STP pedig a hálózati hurkok kialakulását akadályozza meg.

2. kérdés

Miért alkalmaztak OSPF-et?

Helyes válasz:

Azért, hogy a routerek dinamikusan tudják meghatározni a hálózati útvonalakat. Ha egy útvonal megváltozik vagy kiesik, az OSPF képes új útvonalat választani.

Vizsgáztatói visszakérdezés lehet:

Miért nem statikus routingot használtak?

Válasz:

Több telephely és több hálózati útvonal esetén a statikus útvonalak manuális kezelése nehezebb lenne. Az OSPF automatikusan képes az útvonalak felderítésére és a változások követésére.

3. kérdés

Mi az a GRE tunnel?

Helyes válasz:

A GRE, vagyis Generic Routing Encapsulation egy tunneling technológia, amely lehetővé teszi, hogy hálózati csomagokat egy másik IP-hálózaton keresztül egy logikai alagútban továbbítsunk.

Ha megkérdezik:

A GRE önmagában titkosítja a forgalmat?

Helyes válasz:

Nem. A GRE önmagában nem biztosít titkosítást. Ha titkosított kommunikációra van szükség, akkor például IPsec-kel lehet kiegészíteni.

Ez fontos pont. Ezt sok tanuló összekeveri, aztán a vizsgabizottság örömmel felfedezi. Az emberiség egyik kedvenc időtöltése a definíciók összekeverése.

4. kérdés

Miért van szükség STP-re?

Helyes válasz:

Az STP a Layer 2 hálózatban kialakuló hurkok ellen véd. Ha több párhuzamos kapcsolat van a switchek között, az STP bizonyos portokat blokkolt állapotba helyez, így megszünteti a hurkot, miközben a tartalék kapcsolat megmarad.

5. kérdés

Mi történne STP nélkül egy hurkos Ethernet-hálózatban?

Helyes válasz:

A broadcast keretek folyamatosan körbejárhatnának a hálózatban. Ez broadcast stormot (szórási vihar) okozhatna, valamint a switch-ek MAC-cím táblája is instabillá válhatna.

6. kérdés

Milyen szerepe van ebben a hálózatban a redundanciának?

Helyes válasz:

A redundancia azt jelenti, hogy egy hálózati kapcsolat kiesése esetén rendelkezésre állhat egy másik útvonal. Ez növeli a hálózat rendelkezésre állását és hibatűrését.

10. DIA – OKTATÁSI KÖZPONT HÁLÓZATI ARCHITEKTÚRÁJA

A dokumentáció szerint a Campus-R1 a központi router, amelyen GRE tunnel működik, az útvonalválasztást OSPF végzi, a központi switch pedig a LAN és a VLAN-ok kezelésében vesz részt.

1. kérdés

Mi a Campus-R1 feladata?

Helyes válasz:

A Campus-R1 az Oktatási Központ központi forgalomirányítója. A távoli telephelyekkel való kommunikációban a GRE tunnel vesz részt, az útvonalválasztást pedig OSPF biztosítja.

2. kérdés

Miért router végzi az útválasztást, és miért nem a switch?

Helyes válasz:

A router különböző IP-hálózatok között továbbítja a csomagokat. A switch elsősorban a helyi, Layer 2 hálózati kommunikációt biztosítja, és VLAN-ok segítségével logikailag szegmentálja a hálózatot.

3. kérdés

Mi a switch feladata ebben a hálózatban?

Helyes válasz:

A helyi hálózat eszközeit kapcsolja össze, és a VLAN-ok segítségével logikailag elkülöníti a különböző hálózati szegmenseket.

4. kérdés

Miért használnak VLAN-okat?

Helyes válasz:

A VLAN-okkal egy fizikai hálózaton belül több logikai hálózatot lehet létrehozni. Ez javítja a hálózat átláthatóságát, csökkenti a broadcast tartományok méretét, és biztonsági szempontból is előnyös lehet.

5. kérdés

Ha két különböző VLAN-ban lévő számítógép kommunikálni akar, mi szükséges?

Helyes válasz:

Layer 3-as útválasztás szükséges a VLAN-ok között. Ezt például router vagy Layer 3 switch végezheti.

11. DIA – ASA / BIZTONSÁGI RÉSZ

A projektben az Oktatási Központ kritikus részét ASA 5506-X tűzfal védi, mögötte helyezkedik el a Windows Server és az adminisztrációs munkaállomás.

1. kérdés

Mi az ASA feladata?

Helyes válasz:

A hálózati forgalom biztonsági ellenőrzése és szűrése. A tűzfal szabályok alapján engedélyezhet vagy tilthat bizonyos kapcsolatokat.

2. kérdés

Miért helyezték a Windows Servert a tűzfal mögé?

Helyes válasz:

Azért, hogy a szerver ne legyen közvetlenül kitéve a nem megbízható hálózatokból érkező forgalomnak. A tűzfal szabályozza, hogy milyen forgalom érheti el a szervert.

3. kérdés

Mi a különbség a router ACL-je és a tűzfal között?

Helyes válasz:

Az ACL alapvetően forgalomszűrési szabályokat tartalmaz, például forrás- és cél-IP vagy protokoll alapján. A dedikált tűzfal ennél összetettebb biztonsági funkciókat és biztonsági zónák közötti forgalomszabályozást is biztosíthat.

4. kérdés

Mi történik, ha a tűzfal egy kapcsolatot tiltó szabályt talál?

Helyes válasz:

A tűzfal elutasítja vagy eldobja a forgalmat a konfigurált szabály alapján.

5. kérdés

Miért fontos, hogy ne legyen minden belső szolgáltatás közvetlenül elérhető kívülről?

Helyes válasz:

Mert így csökkenthető a támadási felület. Csak azoknak a szolgáltatásoknak kell kívülről elérhetőnek lenniük, amelyekre ténylegesen szükség van.

12. DIA – WINDOWS SERVER

A PPT szerint a Windows szerver Windows Server 2019, 2 processzormaggal, 4096 MB memóriával és 50 GB háttértárral működik, belső hálózati kapcsolattal.

1. kérdés

Milyen operációs rendszer fut a szerveren?

Helyes válasz:

Windows Server 2019.

2. kérdés

Miért van szükség szerverre egy ilyen hálózatban?

Helyes válasz:

A szerver központi hálózati és informatikai szolgáltatásokat biztosíthat a kliensek számára. Például Active Directory, DNS, DHCP vagy fájl- és egyéb hálózati szolgáltatások működtetésére használható.

3. kérdés

Mi az Active Directory?

Helyes válasz:

A Windows Server címtárszolgáltatása, amely lehetővé teszi a felhasználók, számítógépek és egyéb hálózati erőforrások központi kezelését.

4. kérdés

Miért előnyös a központi felhasználókezelés?

Helyes válasz:

Mert a felhasználók és jogosultságaik központilag kezelhetők. Nem kell minden számítógépen külön létrehozni és karbantartani ugyanazokat a felhasználói fiókokat.

5. kérdés

Mi a DNS feladata?

Helyes válasz:

A neveket IP-címekhez rendeli, illetve lehetővé teszi a név alapú hálózati elérést. Például egy szerver nevét nem kell feltétlenül IP-cím alapján megjegyezni.

6. kérdés

Mi a DHCP feladata?

Helyes válasz:

Automatikusan IP-konfigurációt biztosít a klienseknek, például IP-címet, alhálózati maszkot, alapértelmezett átjárót és DNS-szervert.

13. DIA – OKTATÁSI KÖZPONT PORTKIOSZTÁS

Itt már könnyen jöhetnek a konkrét portokra vonatkozó kérdések, tehát nem elég azt mondani, hogy „a switch összeköti az eszközöket”.

1. kérdés

Miért fontos a portkiosztás dokumentálása?

Helyes válasz:

Mert pontosan megmutatja, hogy az egyes eszközök melyik switchportra csatlakoznak. Ez megkönnyíti a konfigurációt, a hibakeresést és a későbbi karbantartást.

2. kérdés

Mi a különbség az access és a trunk port között?

Helyes válasz:

Az access port általában egy VLAN forgalmát továbbítja egy végberendezés felé. A trunk port több VLAN forgalmát képes továbbítani két hálózati eszköz, például két switch között.

3. kérdés

Mikor használunk trunk kapcsolatot?

Helyes válasz:

Például akkor, amikor több VLAN forgalmát kell egyetlen fizikai kapcsolaton keresztül továbbítani két switch vagy egy switch és egy router között.

4. kérdés

Miért nem lehet minden végberendezés portja trunk?

Helyes válasz:

A végberendezések többsége egy adott VLAN-hoz tartozik, ezért számukra access portot használunk. A trunk több VLAN forgalmának továbbítására szolgál hálózati eszközök között.

14. DIA – CAMPUS-R1 KONFIGURÁCIÓJA

Itt kezdődik az a rész, ahol már parancsszintű kérdések is teljesen reálisak. A dokumentáció szerint a Campus-R1 router konfigurációját mutatja be.

1. kérdés

Mire szolgál az ip route parancs?

Helyes válasz:

Statikus útvonal létrehozására szolgál. Megadjuk vele, hogy egy adott célhálózat eléréséhez milyen következő ugrást vagy kimeneti interfészt használjon a router.

2. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy működik-e az útválasztás?

Helyes válasz:

Például a show ip route paranccsal ellenőrizném a routing táblát, illetve pinggel vagy traceroute-tal tesztelném a célhálózat elérését.

3. kérdés

Mivel ellenőrizné, hogy a router interfészei működnek-e?

Helyes válasz:

A show ip interface brief paranccsal. Ez megmutatja az interfészek IP-címét és az állapotukat.

4. kérdés

Mi a különbség a show running-config és a show startup-config között?

Helyes válasz:

A running-config az aktuálisan memóriában futó konfigurációt mutatja. A startup-config az NVRAM-ban tárolt, újraindítás után betöltendő konfiguráció.

5. kérdés

Mit kell tenni, hogy a futó konfiguráció újraindítás után is megmaradjon?

Helyes válasz:

El kell menteni a running-configot startup-configként, például: copy running-config startup-config

A 9–14. diák legfontosabb „védési szavai”

Ezt a blokkot érdemes megtanulni, mert ezekből fognak továbbkérdezni:

OSPF

Dinamikus útvonalválasztó protokoll.

GRE

Logikai alagút hálózatok között, önmagában nem titkosít.

STP

Layer 2 hurkok ellen véd.

VLAN

Logikai hálózati szegmentáció.

Trunk

Több VLAN forgalmának továbbítása egy kapcsolaton.

Access

Egy VLAN-hoz tartozó végponti kapcsolat.

ASA

Tűzfal, amely szabályok alapján szűri a hálózati forgalmat.

DHCP

Automatikus IP-konfiguráció.

DNS

Névfeloldás.

Active Directory

Központi Windows címtár- és felhasználókezelés.

show ip route

Routing tábla ellenőrzése.

show ip interface brief

Interfészek és állapotuk gyors ellenőrzése.

copy running-config startup-config

Konfiguráció mentése újraindítás utáni megőrzéshez.

CAMPUSKÖZPONT SWITCH KONFIGURÁCIÓJA

Ez még az Oktatási Központ switchének konfigurációjához kapcsolódik. A dokumentációban külön szerepel a Campuskozpont (Switch 2940) konfigurációja.

1. kérdés

Mi a switch legfontosabb feladata ebben a hálózatban?

Helyes válasz:

A helyi hálózati eszközök összekapcsolása, illetve a hálózati forgalom továbbítása a megfelelő portok és VLAN-ok alapján.

2. kérdés

Mi alapján dönt a switch arról, hogy melyik portra továbbítsa az Ethernet-keretet?

Helyes válasz:

A MAC-cím tábla alapján. A switch megtanulja, hogy egy adott MAC-cím melyik porton található, és ennek alapján továbbítja a keretet.

3. kérdés

Mivel tudja ellenőrizni a switch MAC-cím tábláját?

Helyes válasz: show mac address-table

Ezzel meg tudom nézni, hogy a switch melyik MAC-címet melyik porton tanulta meg.

4. kérdés

Mi történik, ha a switch nem ismeri a cél MAC-címét?

Helyes válasz:

A keretet a megfelelő VLAN-on belül több port felé továbbítja, kivéve azt a portot, amelyen a keret érkezett. Ezt floodingnak nevezzük.

16. DIA – KOLLÉGIUM ÉS KÖNYVTÁR

A PPT szerint ezen a helyszínen egy 2960-as switch kapcsolja össze a hálózati eszközöket, köztük a biztonsági kamerákhoz tartozó PC-t. Több kapcsolat miatt STP működik, és az egyik port blokkolt állapotba kerül a hurok elkerülésére.

1. kérdés

Miért van szükség STP-re ezen a hálózati részen?

Helyes válasz:

Azért, mert több kapcsolat van a hálózati eszközök között, ezért Layer 2 hurok alakulhatna ki. Az STP egy kapcsolatot blokkolt állapotba helyezhet, így megszünteti a hurkot.

2. kérdés

A blokkolt port hibás?

Helyes válasz:

Nem feltétlenül. Az STP szándékosan blokkolhat egy portot azért, hogy megakadályozza a hálózati hurkot. A kapcsolat tartalékként megmaradhat, és egy másik kapcsolat kiesése esetén aktiválódhat.

Ez nagyon tipikus vizsgakérdés.

3. kérdés

Mi történne, ha az STP nem blokkolná a redundáns kapcsolatot?

Helyes válasz:

Layer 2 hurok alakulhatna ki, ami broadcast stormot és MAC-tábla-instabilitást okozhatna.

4. kérdés

Mi a Root Bridge?

Helyes válasz:

Az STP-ben kiválasztott központi referencia-switch, amelyhez képest a többi switch meghatározza a legjobb útvonalát.

5. kérdés

Mi alapján választja ki az STP a Root Bridge-et?

Helyes válasz:

A legalacsonyabb Bridge ID alapján. A Bridge ID a prioritásból és a switch MAC-címéből áll.

KOLLÉGIUM A SWITCH KONFIGURÁCIÓJA

A dokumentáció külön bemutatja a KollégiumA (Switch 2960) konfigurációját.

1. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy az STP megfelelően működik-e?

Helyes válasz: show spanning-tree

Ezzel meg tudom nézni az STP állapotát, a Root Bridge-et, illetve azt is, hogy az egyes portok milyen STP-állapotban vannak.

2. kérdés

Mit jelent, ha egy port Blocking állapotban van?

Helyes válasz:

A port nem továbbít normál adatforgalmat, mert az STP így akadályozza meg a Layer 2 hurkot.

3. kérdés

Mi történik, ha az aktív kapcsolat meghibásodik?

Helyes válasz:

Az STP újraszámolhatja a topológiát, és egy korábban blokkolt redundáns kapcsolatot használható állapotba hozhat.

4. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy egy adott switchport megfelelő VLAN-ban van-e?

Helyes válasz: show vlan brief

Ezzel meg tudom nézni a VLAN-okat és azt, hogy az access portok melyik VLAN-hoz tartoznak.

5. kérdés

Hogyan ellenőrizné a switch portjainak állapotát?

Helyes válasz: show interfaces status

Ezzel gyorsan ellenőrizhető a portok állapota és az alapvető hozzárendelésük.

KOLLÉGIUM ÉS KÖNYVTÁR PORTKIOSZTÁS

A PPT itt a Kollégium A és könyvtár hálózati portkiosztását dokumentálja.

1. kérdés

Miért fontos a portkiosztás egy hálózatban?

Helyes válasz:

Mert pontosan megmutatja, hogy az egyes eszközök melyik switchportra csatlakoznak. Ez segíti a konfigurációt és a hibakeresést.

2. kérdés

Ha egy kamera-PC nem éri el a hálózatot, hogyan kezdené a hibakeresést?

Helyes válasz:

Először ellenőrizném a fizikai kapcsolatot és a switchport állapotát. Ezután megnézném, hogy a port megfelelő VLAN-ban van-e, majd ellenőrizném az IP-konfigurációt és a hálózati elérést pinggel.

3. kérdés

Milyen paranccsal ellenőrizné a VLAN-hozzárendelést?

Helyes válasz: show vlan brief

4. kérdés

Milyen paranccsal ellenőrizné a MAC-címeket?

Helyes válasz: show mac address-table

5. kérdés

Miért hasznos a fizikai és logikai dokumentáció együtt?

Helyes válasz:

A fizikai dokumentációból tudom, hogy az eszköz fizikailag hol található és mihez kapcsolódik, a logikai dokumentációból pedig azt, hogy milyen IP-címmel, VLAN-nal és hálózati szereppel rendelkezik.

KOLLÉGIUM B ÉPÜLET

Itt kezdődik egy új telephely. A PPT szerint az alkalmazott technológiák:

• NAT
• OSPF
• GRE Tunnel
• Wireless routing. 

Ez már nagyon jó kérdésforrás, mert négy külön technológia van egyetlen dián.

1. kérdés

Mire használják itt a NAT-ot?

Helyes válasz:

A belső, privát IP-címek és a külső, publikus címek közötti címfordításra. Így a belső hálózat kliensei a megfelelő NAT-konfiguráció mellett elérhetik az internetet.

A PPT konkrétan azt írja, hogy az ISP routeren futó NAT biztosítja a belső hálózat publikus elérését.

2. kérdés

Mi a különbség a NAT és a PAT között?

Helyes válasz:

A NAT címfordítást végez, a PAT pedig több belső privát IP-címet akár egyetlen publikus IP-cím használatával is képes megkülönböztetni a portszámok segítségével.

3. kérdés

Miért van szükség OSPF-re a Kollégium B-ben?

Helyes válasz:

Az OSPF dinamikusan kezeli az útvonalakat, így a Kollégium B hálózata meg tudja találni a távoli hálózatok felé vezető megfelelő útvonalakat.

4. kérdés

Mi a GRE tunnel szerepe?

Helyes válasz:

A távoli telephelyek között logikai alagutat hoz létre, amelyen keresztül a hálózati forgalom továbbítható.

5. kérdés

Milyen hálózaton keresztül valósul meg a GRE kapcsolat a dokumentáció szerint?

Helyes válasz:

A dokumentáció szerint a GRE tunnel a 192.168.0.0/30 tartományon keresztül valósul meg.

6. kérdés

Miért van szükség vezeték nélküli hálózatra?

Helyes válasz:

A Kollégium B-ben vendég WiFi működik, amely lehetővé teszi a vendégek vezeték nélküli internetelérését.

7. kérdés

A vendég WiFi miért nem kapcsolódhat közvetlenül a belső hálózathoz?

Helyes válasz:

Biztonsági okból célszerű elkülöníteni a vendégek forgalmát a belső hálózattól. Így a vendég eszközei nem férnek hozzá közvetlenül a belső szerverekhez és egyéb kritikus erőforrásokhoz.

Különösen fontos: 

Ebből a diából szerintem négy kérdést szinte kötelezően meg kell tanulni:

Mi az OSPF?

Dinamikus útvonalválasztó protokoll, amely automatikusan tanulja és frissíti az útvonalakat.

Mi a GRE?

Egy tunneling technológia, amely logikai alagutat hoz létre két hálózati végpont között.

A GRE titkosít?

Nem. A GRE önmagában nem titkosít.

Mi a NAT?

Privát és publikus IP-címek közötti címfordítás.

Ez a négyes azért fontos, mert ha a vizsgáztató megkérdezi:

„Mutassa be röviden, milyen technológiákat alkalmaztak a Kollégium B-ben!”

akkor a válasz lehet:

„A Kollégium B-ben NAT-ot, OSPF-et, GRE tunnelt és vezeték nélküli hálózatot alkalmaztunk. A NAT a belső és külső címek fordítását végzi, az OSPF a dinamikus útvonalválasztást biztosítja, a GRE a telephelyek közötti logikai alagutat hozza létre, a vezeték nélküli hálózat pedig a vendégek internetelérését biztosítja.”

Ez már egy jó, összefüggő védésválasz, nem csak négy betanult rövidítés egymás után.

KOLLÉGIUM B HÁLÓZATI ARCHITEKTÚRÁJA

A dokumentáció szerint a Kollégium B-ben az ISP routeren NAT működik, az elosztó routeren GRE tunnel van kialakítva, a kapcsolat pedig a 192.168.0.0/30 hálózatot használja.

1. kérdés

Mi az ISP router szerepe ebben a hálózatban?

Helyes válasz:

Az ISP router biztosítja a kapcsolatot a külső hálózat, illetve az internet felé. A dokumentáció szerint ezen az eszközön működik a NAT is.

2. kérdés

Miért van szükség NAT-ra az ISP routeren?

Helyes válasz:

A belső hálózat privát IP-címeket használhat, ezeket pedig a NAT segítségével lehet a külső hálózat felé használható címmé fordítani.

3. kérdés

Mit jelent a 192.168.0.0/30 hálózat?

Helyes válasz:

A /30-as prefix összesen 4 IP-címet tartalmaz. Ebből egy a hálózati cím, egy a broadcast cím, és két cím használható végpontok számára.

Ha kérik a címeket:

192.168.0.0 a hálózati cím, 192.168.0.1 és 192.168.0.2 a használható hostcímek, 192.168.0.3 pedig a broadcast cím.

4. kérdés

Miért előnyös /30-as hálózatot használni egy pont-pont kapcsolatnál?

Helyes válasz:

Mert egy pont-pont kapcsolatnál csak két használható IP-címre van szükség, ezért a /30-as hálózat megfelelő és nem pazarolunk feleslegesen címeket.

5. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy működik-e a GRE tunnel?

Helyes válasz:

Megnézném a tunnel interfész állapotát, majd pinggel és útvonal-ellenőrzéssel tesztelném a távoli hálózat elérését.

KOLLÉGIUM B ROUTER / OSPF

A PPT szerint a Kollégium B routerén OSPF működik, amely a dinamikus útvonalválasztást biztosítja. A Linux szerver fix kábeles kapcsolattal rendelkezik, a Guest WiFi pedig elkülönített vezeték nélküli hozzáférést biztosít.

1. kérdés

Miért használnak OSPF-et a Kollégium B routerén?

Helyes válasz:

Azért, hogy a router dinamikusan megismerje a távoli hálózatokat, és automatikusan tudja kezelni az útvonalakat.

2. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy kialakult-e az OSPF-szomszédság?

Helyes válasz: show ip ospf neighbor

Ezzel meg tudom nézni az OSPF-szomszédokat és azok állapotát.

3. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy az OSPF által megtanult útvonal bekerült-e a routing táblába?

Helyes válasz: show ip route

A routing táblában az OSPF által megtanult útvonalakat O jelöléssel látom.

4. kérdés

Mi történik, ha egy OSPF által használt útvonal kiesik?

Helyes válasz:

Az OSPF újraszámolja a hálózati topológiát, és ha van alternatív útvonal, azt használhatja.

5. kérdés

Miért jobb ilyen környezetben a dinamikus routing a sok statikus útvonalnál?

Helyes válasz:

Mert a hálózat változásaira automatikusan tud reagálni, így nagyobb és több telephelyből álló hálózatnál könnyebb a karbantartása.

LINUX SERVER

A Kollégium B egyik fontos eleme a Linux Server, amely fix kábeles kapcsolattal csatlakozik a hálózathoz.

1. kérdés

Miért célszerű a szervert fix IP-címmel használni?

Helyes válasz:

Mert a szerver hálózati címe nem változik meg, így a kliensek és a hálózati szolgáltatások mindig ugyanazon a címen tudják elérni.

2. kérdés

Miért nem DHCP-vel kapja a szerver az IP-címét?

Helyes válasz:

Szerver esetén általában kiszámítható, állandó hálózati elérésre van szükség. Ezért célszerű statikus IP-konfigurációt vagy DHCP-foglalást használni.

3. kérdés

Hogyan ellenőrizné Linuxon a szerver IP-címét?

Helyes válasz:

Például az ip addr paranccsal.

4. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy a szerver eléri-e az átjáróját?

Helyes válasz: klasszikus ping

Ha erre választ kapok, akkor legalább az alapvető IP-kapcsolat működik a szerver és az átjáró között.

5. kérdés

Hogyan ellenőrizné, hogy a szerver egy távoli hálózatot is elér?

Helyes válasz:

Pinggel ellenőrizném a távoli eszköz IP-címét, majd szükség esetén traceroute-tal megvizsgálnám, milyen útvonalon halad a forgalom.

23. DIA – ISP ROUTER ÉS ELOSZTÓ ROUTER KONFIGURÁCIÓJA

A PPT külön mutatja az ISP(Router1841) és az Eloszto(Router1841) konfigurációját.

Itt már nagyon valószínű a konfigurációból való visszakérdezés.

1. kérdés

Miért van két külön router, az ISP és az Elosztó?

Helyes válasz:

A két router külön hálózati szerepet tölt be. Az ISP router a külső hálózati kapcsolatot és a NAT-ot kezeli, míg az Elosztó a belső hálózati és a telephelyek közötti forgalom irányításában vesz részt.

2. kérdés

Melyik eszközön működik a NAT?

Helyes válasz:

A dokumentáció szerint az ISP routeren.

3. kérdés

Mit jelent a NAT inside és NAT outside?

Helyes válasz:

Az inside oldal a belső, privát hálózat felőli oldal, az outside pedig a külső hálózat felőli oldal. A router ezek között végzi a címfordítást.

4. kérdés

Mire szolgálhat egy NAT ACL?

Helyes válasz:

Megadhatja, hogy mely belső forráscímek forgalmát kell NAT-olni.

5. kérdés

Hogyan ellenőrizné a NAT működését?

Helyes válasz: show ip nat translations

Ez megmutatja az aktuális NAT-fordításokat.

6. kérdés

Hogyan ellenőrizné a NAT statisztikáit?

Helyes válasz: show ip nat statistics

KOLLÉGIUM B PORTKIOSZTÁSA

A PPT külön dokumentálja a Kollégium B portkiosztását.

1. kérdés

Miért kell dokumentálni, hogy melyik eszköz melyik portra csatlakozik?

Helyes válasz:

Hibakereséskor gyorsan megállapítható, hogy egy adott eszköz melyik porton keresztül kapcsolódik, és milyen konfigurációt kell ellenőrizni.

2. kérdés

Ha a Linux szerver nem érhető el, milyen sorrendben kezdené a hibakeresést?

Helyes válasz:

Először ellenőrizném a fizikai kapcsolatot és a switchportot. Ezután ellenőrizném a szerver IP-konfigurációját, az alapértelmezett átjárót, majd pinggel tesztelném a kapcsolatot. Ha a helyi kapcsolat működik, akkor a routingot és a távoli hálózatok elérését vizsgálnám.

3. kérdés

Milyen paranccsal nézné meg a switchport állapotát?

Helyes válasz: show interfaces status

4. kérdés

Milyen paranccsal nézné meg, hogy a switch megtanulta-e a szerver MAC-címét?

Helyes válasz: show mac address-table

5. kérdés

Ha a szerver MAC-címe megjelenik a switch MAC-táblájában, mit tudunk ebből?

Helyes válasz:

Azt, hogy a switch Layer 2 szinten megtanulta a szerver MAC-címét és tudja, melyik porton található. Ez még nem bizonyítja, hogy az IP-szintű kommunikáció is működik.

Ez utóbbi válasz különösen jó, mert nem keveri össze a Layer 2 és Layer 3 hibákat.

A 20–24. diákból ezt a 10 dolgot tudjátok biztosan:

1. /30

4 cím, ebből 2 használható hostcím.

2. NAT

Privát és külső címek közötti fordítás.

3. show ip nat translations

NAT-fordítások megtekintése.

4. OSPF

Dinamikus útvonalválasztás.

5. show ip ospf neighbor

OSPF-szomszédság ellenőrzése.

6. show ip route

Routing tábla ellenőrzése.

7. GRE

Logikai tunnel, nem titkosítás.

8. Linux szerver

Fix, kiszámítható hálózati elérés.

9. Guest WiFi

Vendégforgalom elkülönítése a belső hálózattól.

10. Hibakeresés

Fizikai kapcsolat → port → VLAN → IP → gateway → routing → távoli elérés.

Ennyi lenne a vizsgaremek védésének várható kérdései, de vannak tipikusan "mentő kérdések":

„A PC nem éri el a szervert. Mit ellenőriz?”

Erre legyen egy stabil sorrend:

1. Fizikai kapcsolat
↓
2. Switchport állapota
↓
3. VLAN
↓
4. IP-cím / maszk
↓
5. Default gateway
↓
6. Ping helyi hálózaton
↓
7. Routing tábla
↓
8. OSPF / GRE
↓
9. NAT / tűzfal, ha külső hálózatról van szó

Másik ilyen:

Layer 2 vs. Layer 3

Layer 2:

• MAC-cím
• switch
• VLAN
• STP
• Ethernet

Layer 3:

• IP-cím
• router
• routing
• OSPF
• NAT
• GRE

Tipikus kérdés:

„Mi a különbség a switch és a router működése között?”

Válasz:

A switch elsősorban MAC-címek alapján továbbít Ethernet-kereteket a helyi hálózaton, a router pedig IP-címek alapján továbbít csomagokat különböző hálózatok között.

OSPF-ből:

Ne csak azt tudjátok, hogy „dinamikus routing”.

Kérdezhetik:

Mi alapján választ útvonalat az OSPF?

A költség, vagyis a cost alapján választja ki a legjobb útvonalat.

Hogyan lesz két router OSPF-szomszéd?

OSPF-kommunikációt kell folytatniuk, és a szükséges konfigurációs paramétereknek egyezniük kell.

Mivel ellenőrzöm? show ip ospf neighbor

Hol látom az OSPF által megtanult útvonalat? show ip route és az útvonal előtt az O jelölést.

GRE-ből ezt a három mondatot tudjatok:

A GRE egy tunneling protokoll.

Logikai alagutat hoz létre két végpont között.

A GRE önmagában nem titkosítja a forgalmat.

NAT-ból legyen meg a három alapfogalom

Inside Local

A belső hálózatban használt privát cím.

Inside Global

A belső eszköz külső hálózat felől reprezentált címe.

És:

NAT ≠ PAT.

PAT-nál több belső kliens is használhat egy publikus IP-címet, a kapcsolatokat a portszámok alapján különbözteti meg.

STP-ből a „miért blokkol?” kérdésre készüljetek

Vizsgáztató:

„Miért jó, ha egy port blokkolva van?”

Tanuló:

„Mert redundáns kapcsolat esetén az STP ezzel akadályozza meg a Layer 2 hurkot. A kapcsolat tartalék útvonalként továbbra is rendelkezésre állhat.”

Ez sokkal jobb válasz, mint:

„Mert az STP blokkolja.”

Az utóbbi technikailag igaz, csak körülbelül annyi információt tartalmaz, mint az, hogy „a számítógép azért nem működik, mert nem működik”.

A hálózat biztonságából

A PPT alapján az Oktatási Központban az ASA 5506-X, a Kollégium B-ben pedig a Guest WiFi elkülönítése fontos elem. 

Kérdés:

Miért nem engedjük a vendég WiFi-ről a belső hálózat elérését?

Válasz:

Biztonsági okból. A vendégek eszközei nem megbízható hálózati végpontok, ezért csak a szükséges szolgáltatást, például az internetelérést kell biztosítani számukra, a belső erőforrásokat pedig el kell különíteni.

A szerverekből ne csak a hardvert tudjátok

A Windows Server dián konkrétan szerepel a Windows Server 2019, valamint a hardveres erőforrások.

Kérdezhetik:

Miért kell DNS?

Miért kell DHCP?

Mi az Active Directory?

Miért jobb központilag kezelni a felhasználókat?

Miért kell a szervernek állandóan elérhetőnek lennie?

Ezekből legalább egy-egy 2 mondatos válasz legyen meg.

És egy kis ellenőrzés: