A bit és bájt még emberi léptékű dolog. Aztán jött az informatika, és úgy döntött, ugyanarra kétféle rendszert használ, csak hogy a diákok és tanárok együtt szenvedjenek. Nézzük tisztán.

1. Alapok

• bit (b) = a legkisebb adat-egység, 0 vagy 1
• byte / bájt (B) = 8 bit

Tehát:

1 B = 8 b

Figyelj a kis- és nagybetűre:

• b = bit
• B = bájt

Ez nem díszítés, hanem csapda.

2. Mi az a kilo, mega, giga?

Kétféle rendszer van:

A) Tízes alapú (SI rendszer)

Ezt adattárolóknál, internetsebességnél gyakran használják.

• kilo = 1000
• mega = 1 000 000
• giga = 1 000 000 000

Például:

• 1 kb = 1000 bit
• 1 MB = 1 000 000 bájt

B) Kettes alapú (bináris rendszer)

A számítógép ezt szereti, mert kettővel számol. Emiatt jöttek a kibi, mebi, gibi előtagok.

• kibi (Ki) = 1024 = 2¹⁰
• mebi (Mi) = 1024 KiB = 2²⁰
• gibi (Gi) = 1024 MiB = 2³⁰

Például:

• 1 KiB = 1024 B
• 1 MiB = 1024 KiB = 1 048 576 B
• 1 GiB = 1024 MiB

3. Miért kellett ez?

Régen mindenki azt mondta:

• 1 KB = 1024 byte

Aztán valaki rájött, hogy a kilo valójában 1000-et jelent. Így lett külön:

• KB = 1000 B
• KiB = 1024 B

Mert miért lenne egyszerű, ha lehet szabványos és zavaros is egyszerre?

4. Egyszerű tanári magyarázat

Mondd ezt a diákoknak:

Ha adattárolásnál régebbi rendszerekkel találkozol, sokszor 1024-gyel számolnak.
Ha hivatalos mértékegység vagy gyártói adat van, akkor 1000-rel.
A KiB, MiB, GiB mindig biztosan 1024-es rendszer.

5. Gyakorlati példa

Egy pendrive rá van írva:

64 GB

Ez gyártói érték, tehát:

64 × 1 000 000 000 byte

Windowsban viszont kb. 59.6 GiB-nak látszik. Innen indul a népharag minden elektronikai boltban.

6. Röviden megjegyezhető táblázat